Az akadálymentesítési támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, tehát nem hitel, hanem segély. Ezt a súlyosan mozgássérültek kaphatják műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire. A lakás kialakítása közelebbről akadálymentes új lakás építését, vagy vásárlását, illetve a már meglévő lakás akadálymentessé alakítását jelenti.
Nem lehet a támogatást igénybe venni olyan átalakításhoz, amely a lakás alapterületének növelésére (bővítésére) irányul . Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta.
Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti - közeli hozzátartozója és nem élettársa. Nem kell figyelembe venni a tilalmat, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.
Az akadálymentesítés akkor szükséges, ha a mozgássérült a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetőleg az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni. Ezért ahhoz, hogy az épületet, illetőleg lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.
Feltétel, hogy az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető: az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével, a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével, a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával, a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg, olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolt, de meg nem valósult lakásszerzésre fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg.
Ugyanazon lakóingatlanra akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. Itt tehát egy másik mozgáskorlátozott személyre tekintettel történő folyósítás lehetőségéről van szó, és nem újabb támogatásról, hiszen egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.
A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését. Akadálymentesítési támogatást egy személyre tekintettel csak egy alkalommal lehet igénybe venni. Tehát egy mozgáskorlátozott lakásának akadálymentesítésére csak egyszer lehet támogatást kifizetni. Eszerint ha valaki már kapott támogatást, akkor nincs arra lehetősége, hogy az ő javára a hozzátartozója azt kérje, és arra sem, hogy új lakásba költözve újabb támogatást kapjon .
Ki veheti igénybe a támogatást? Az akadálymentesítési támogatást mozgásszervi fogyatékosok vagy súlyosan mozgássérült személyek kaphatják. A támogatás iránti igényt az nyújthatja be, aki a lakást vásárolja, vagy építteti, illetőleg az átalakítást elvégzi. Ez tehát nem feltétlenül maga a mozgássérült személy, hanem lehet annak az a közeli hozzátartozója is, aki a mozgássérült személyt eltartja, így pl. ha szülő vásárol akadálymentes lakást mozgássérült gyermeke részére, vagy közös lakásukat alakítja át akadálymentessé. Közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, és az élettárs. A támogatást csak nagykorú, azaz 18 éven felüli, vagy 16 évesnél idősebb, nevelésbe vett személyek vehetik igénybe Az akadálymentesítési támogatást általában magyar és - meghatározott feltételekkel az uniós állampolgárok kaphatják meg, illetve házastársak esetén elegendő, ha egyikőjük magyar. Külföldi állampolgár vagy hontalan is kaphat támogatást, ehhez azonban a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter engedélye szükséges.
Ki minősül mozgásszervi fogyatékosnak? Mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki helyváltoztatásra csak a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. mellékletének 5. pontjában felsorolt segédeszköz állandó használatával képes. Ide sorolandók továbbá a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes személyek, és azok is, akik a Rendelet 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenvednek - pl. mindkét felső végtagja a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult - és emiatt állapotuk segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.
Ki minősül súlyosan mozgáskorlátozottnak? Súlyos mozgáskorlátozottnak az a személy tekintendő, aki a jogszabályban meghatározott mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerinti minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több.
Méltányolható lakásigény A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy a támogatás igénylőjének a lakásigénye méltányolható legyen, ami a lakás lakószobáinak a számától és a lakás építési, illetve vásárlási költségétől függ.Eltartottnak kell tekinteni a keresőtevékenységet nem folytató házastársat (élettársat), a 16. életév alatti kiskorú gyermeket, valamint azt a gyermeket, aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, illetve azt a gyermeket is, aki testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
Eltartottnak számít még az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére is, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni
A méltányolható lakásigény mértékének felső határa A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a jövedelmüktől függetlenül meghatározott családtagok) számától függően a következő: egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke.
Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni A szobák számának a megállapításakor (a padlóburkolat jellegétől függetlenül): a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni.
Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni, vagy pedig a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.
Az akadálymentesítési támogatásról szóló kérelmeket a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (1032 Budapest, San Marco utca 76., telefon: (1) 388-2387, honlap: www.meoszinfo.hu) bírálja el. A támogatás kifizetését hitelintézetek végzik.
Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtania, a MEOSZ-hoz címzetten, a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja a kérelmet mellékleteivel együtt, ahol a főtitkár a javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott hitelintézethez.
A támogatás cél szerinti felhasználásáról (a támogatás elköltésének módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a támogatott a támogatás folyósítását követő 120 napon belül írásban beszámol a MEOSZ felé. A megvalósított akadálymentesítést a MEOSZ ellenőrizhetiA súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.
A támogatás akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetőleg az építtető vagy vásárló által eltartott - a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozó, vagy az élettárs a mozgássérült.
