T-boy bevezetője
MEOSZ honlapjáról idézek:
Probléma megoldó
Bármilyen probléma megoldható, ha megfelelőképpen gondoljuk végig. Nem sikerül valami? Képtelenek vagyunk elérni valamilyen célt? Hiába vágyakozunk valakinek a szeretetére, ránk se hederít? Úgy érezzük, a bürokrácia csapdájába estünk? Kiúttalannak érezzük vállalkozásunk jövőjét? Megannyi egymástól nagyon is eltérő probléma, amelynek megoldásához azonban a közös gondolkodás és a gondolkodási módszerek ismerete elvezethet. Erről szól Probléma megoldó délutánjaink sorozata.
Kedves MEOSZ!
Hiába vágyakozom egy párbeszédképes, kor- és szakszerű érdekképviseletre.
Hiába vágyakozom a szeretetetekre, rám se hederítetek.
Úgy érzem, hogy a gőgős és rideg bürokrácia csapdájába estem.
Kiúttalannak és tespedtnek érzem a honi mozgássérült érdekvédelem ügyét.
Csupa egy tőről fakadó probléma, amelynek megoldásához azonban a közös gondolkodás és a gondolkodási módszerek ismerete elvezethet.
Meg persze az sem árt, ha néha leszállunk a Korózs államtitkár úr által ajándékozott hintalóról.
Üdv:
T-boy
Porhintés - hogyan ültessük hintába a magyar fogyatékosokat!
A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában
2010. február 9-én lezajlott A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában szakmai tanácskozás. A fórumon részt vett többek között a Magyar Televízió, a Duna Televízió, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, valamint a Helyi Rádiók Országos Egyesülete. Bevezetőjében Liling Tamás, a Nonprofit Média Központ Alapítvány ügyvezetője felidézte a 2009 decemberében a Magyar Rádió elnökéhez intézett nyílt levelet, melyet 141 magánszemély és 60 szervezet írt alá. A nyílt levél az Élhető világ c. műsorrovat megszüntetése kapcsán a Magyar Rádiónak a fogyatékosság ügyének megjelenítésével kapcsolatos elképzeléseire, terveire kérdezett rá. A szakmai fórum résztvevői elolvashatták a tanácskozáson magát sajnos nem képviseltető Magyar Rádió elnöke, dr. Such György levelét, melyben a BBC gyakorlatára hivatkozva a fogyatékosság és a fogyatékossággal élő emberek integrált megjelenítése mellett foglalt állást.
Dr. Gubucz Ágnes, az MTV ombudsmanja részletesen ismertette a vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint néhány, az MTV által is elfogadott alapelvet: műsorokat a fogyatékossággal élő emberekről nekik is kell készíteni, kiemelt cél az integráció fokozása, valamint a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának biztosítása. Az ombudsman kitért az MTV konkrét gyakorlatára is. Eszerint szakmai (szegregált vagy koncentrált) műsort
sugároz - Sorstársak -, de emellett a reggeli, illetve délutáni stúdióműsorok integráltan is foglalkoznak a fogyatékossággal élő embereket érintő témákkal. Kiemelte, hogy az MTV az átlagot tekintve teljesíti a napi
két óra feliratozott műsor közvetítésének követelményét, ugyanakkor hiányos és fejlesztendő területként említette a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását a Magyar Televízióban.
Nyuli Tamás, a Duna Televízió elnökségi irodavezetője Magyarországon egyedülállónak nevezte a Duna TV feliratozási gyakorlatát. 2008 novembere óta a Duna Tv több mint 80 000 perc műsoridőt feliratozott, kezdetben filmeket és sorozatokat, később napi hírműsorokat és háttérműsorokat is.
A hanganyagok begépelését az utóbbiak esetében vak munkatársak végzik. A Duna TV képviselője hangsúlyozta a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével fenntartott együttműködést, valamint a Felelet az életnek c. adás magas szakmai színvonalát.
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Hivatalát képviselő dr. Borza Beáta főosztályvezető elmondta, hogy az elmúlt év folyamán az ombudsmani hivatal kiemelt projektben foglalkozott a fogyatékossággal élő emberek helyzetével. A főosztályvezető szerint valóban szükséges egyfajta struktúraváltás a közszolgálati médiumok műsorpolitikájában, ami biztosítja az integrált műsorok felé való elmozdulást. Véleménye szerint azonban ennek az útnak egyelőre az elején vagyunk, s amíg a pozitív diszkrimináció nem
válik evidenciává a hazai társadalom valamennyi rétege számára, addig nem szabad csökkenteni a kommunikációt és az együttműködést, illetve a megértést segítő felületeket.
2010. február 9-én lezajlott A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában szakmai tanácskozás. A fórumon részt vett többek között a Magyar Televízió, a Duna Televízió, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, valamint a Helyi Rádiók Országos Egyesülete. Bevezetőjében Liling Tamás, a Nonprofit Média Központ Alapítvány ügyvezetője felidézte a 2009 decemberében a Magyar Rádió elnökéhez intézett nyílt levelet, melyet 141 magánszemély és 60 szervezet írt alá. A nyílt levél az Élhető világ c. műsorrovat megszüntetése kapcsán a Magyar Rádiónak a fogyatékosság ügyének megjelenítésével kapcsolatos elképzeléseire, terveire kérdezett rá. A szakmai fórum résztvevői elolvashatták a tanácskozáson magát sajnos nem képviseltető Magyar Rádió elnöke, dr. Such György levelét, melyben a BBC gyakorlatára hivatkozva a fogyatékosság és a fogyatékossággal élő emberek integrált megjelenítése mellett foglalt állást.
Dr. Gubucz Ágnes, az MTV ombudsmanja részletesen ismertette a vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint néhány, az MTV által is elfogadott alapelvet: műsorokat a fogyatékossággal élő emberekről nekik is kell készíteni, kiemelt cél az integráció fokozása, valamint a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának biztosítása. Az ombudsman kitért az MTV konkrét gyakorlatára is. Eszerint szakmai (szegregált vagy koncentrált) műsort
sugároz - Sorstársak -, de emellett a reggeli, illetve délutáni stúdióműsorok integráltan is foglalkoznak a fogyatékossággal élő embereket érintő témákkal. Kiemelte, hogy az MTV az átlagot tekintve teljesíti a napi
két óra feliratozott műsor közvetítésének követelményét, ugyanakkor hiányos és fejlesztendő területként említette a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását a Magyar Televízióban.
Nyuli Tamás, a Duna Televízió elnökségi irodavezetője Magyarországon egyedülállónak nevezte a Duna TV feliratozási gyakorlatát. 2008 novembere óta a Duna Tv több mint 80 000 perc műsoridőt feliratozott, kezdetben filmeket és sorozatokat, később napi hírműsorokat és háttérműsorokat is.
A hanganyagok begépelését az utóbbiak esetében vak munkatársak végzik. A Duna TV képviselője hangsúlyozta a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével fenntartott együttműködést, valamint a Felelet az életnek c. adás magas szakmai színvonalát.
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Hivatalát képviselő dr. Borza Beáta főosztályvezető elmondta, hogy az elmúlt év folyamán az ombudsmani hivatal kiemelt projektben foglalkozott a fogyatékossággal élő emberek helyzetével. A főosztályvezető szerint valóban szükséges egyfajta struktúraváltás a közszolgálati médiumok műsorpolitikájában, ami biztosítja az integrált műsorok felé való elmozdulást. Véleménye szerint azonban ennek az útnak egyelőre az elején vagyunk, s amíg a pozitív diszkrimináció nem
válik evidenciává a hazai társadalom valamennyi rétege számára, addig nem szabad csökkenteni a kommunikációt és az együttműködést, illetve a megértést segítő felületeket.
Dr. Timár János, az Országos Rádió és Televízió Testület tagja felszólalásában kiemelte a közmédiumok közműsorszolgáltatási szabályzatainak jelentőségét, illetve az ezek összehangolásából adódó lehetséges előnyöket. Kiemelte az ORTT szerepét egy viszonylag egységes rendszer biztosításában,
ezen a területen azonban még számos tennivaló akad. Ugyancsak felhívta a figyelmet a közmédiumok mellett működő kuratóriumok szerepének, valamint a létező jogszabályi előírások betartatásának fontosságára. Timár János beszámolt arról, hogy az ORTT kiemelt figyelmet kíván szentelni a fogyatékossággal élő emberek ügyének, ezért saját szervezetén belül megtette a szükséges lépéseket a téma rendszeres és szervezett napirenden tartása érdekében.
Dr. Hegedüs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa elnöke szerint elsősorban nem jogszabályok érvényesülésének kikényszerítéséről, hanem társadalmi szemléletváltásról kellene beszélni. Kiemelte, hogy Magyarországon a lakosság mintegy 10%-a közvetlenül, 20-25%-a pedig közvetve, családtagként érintett a fogyatékosság kérdése által.
ezen a területen azonban még számos tennivaló akad. Ugyancsak felhívta a figyelmet a közmédiumok mellett működő kuratóriumok szerepének, valamint a létező jogszabályi előírások betartatásának fontosságára. Timár János beszámolt arról, hogy az ORTT kiemelt figyelmet kíván szentelni a fogyatékossággal élő emberek ügyének, ezért saját szervezetén belül megtette a szükséges lépéseket a téma rendszeres és szervezett napirenden tartása érdekében.
Dr. Hegedüs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa elnöke szerint elsősorban nem jogszabályok érvényesülésének kikényszerítéséről, hanem társadalmi szemléletváltásról kellene beszélni. Kiemelte, hogy Magyarországon a lakosság mintegy 10%-a közvetlenül, 20-25%-a pedig közvetve, családtagként érintett a fogyatékosság kérdése által.
Dr. Hegedüs Lajos szerint a réteg-, illetve integrált műsorok nem egymást kizáró elemei a közszolgálati médiának, s a rétegműsorok megtartása, illetve erősítése mellett számos érv sorakoztatható fel. A Helyi Rádiók Országos Egyesülete nevében Virágh Ildikó (Vörösmarty Rádió, Székesfehérvár) fejtette ki a közösségi médiumok és a fogyatékossággal élő emberek szervezetei közti kommunikáció, illetve a lokális tájékoztatás jelentőségét.
A szakmai tanácskozáson jelen volt a Parlament Szociális, ifjúsági és családügyi bizottságának elnöke, Vidorné dr. Szabó Györgyi, illetve alelnöke Soltész Miklós is. Mindkét politikus hangsúlyozta a téma fontosságát, illetve a szegregált műsorok és a társadalmi szemléletváltás jelentőségét. A fórum hozzászólói egyetértettek abban, hogy a fogyatékosság ügyének jelenlegi hazai helyzete nem engedi a szegregált (koncentrált) műsorok feladását. Ehhez hosszú út vezet, melyen a magyar társadalom épp csak
elindult. A fórum résztvevői kiemelték a fogyatékos emberek alkalmazására irányuló jelentős igényt, illetve ennek szimbolikus és anyagi jelentőségét.
elindult. A fórum résztvevői kiemelték a fogyatékos emberek alkalmazására irányuló jelentős igényt, illetve ennek szimbolikus és anyagi jelentőségét.
Ugyancsak szó esett a digitális technológiák adta lehetőségek kiaknázása, a médiatörvény ügyének előrevitele, a hallgatói visszacsatolások fokozott monitorozása és figyelembe vétele, a fogyatékos üggyel foglalkozó műsorok adásideje és a kuratóriumok szerepének jelentőségéről, valamint a hazai szakújságíró képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak nagymértékű javítására irányuló igényekről.
A fórum résztvevői kifejezték az együttgondolkodásra és a közös szakmai munka folytatására irányuló szándékukat, így a közeljövőben létrejön az az egyeztető fórum, illetve műhelymunka-csoport, mely a fogyatékosság ügyének a közszolgálati médiumokban való előrevitelét tűzi ki célként.
