Mai idézetem

Minden, ami történik, eleve meg van írva. Nem tudunk változtatni rajta. Úgyhogy ha valami rosszat csinálok, az nem az én hibám, hanem a sors keze.
(Bill Watterson)

Niccolo Machiavelli

Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni.

Honfoglalás

Foci VB

Luxus autók

Munkám során gyakran járom az országot és az utazás alatt a forgalomban haladó autókat figyelem. Számomra érthetetlen, hogy hogyan képesek a gyártók akár több tízmillióért rásózni szegény vásárlókra olyan Audikat, BMW-ket, Merciket, amik műszakilag nem mondhatóak a legjobb minőségűnek.

A legdrágább autóknál lehet megfigyelni a következő műszaki hibákat:

* Az irányjelző nagyon hamar tönkremehet ezekben a járgányokban, ritkán lehet látni, hogy működik, mikor sávot váltanak, kanyarodnak, vagy előznek.

* A gázpedál sem működik túl jól, nem lehet vele finom mozdulatokat végezni, ez piros lámpánál látható, mikor a legtöbb ilyen autó csikorogva indul el.

* Valószínűleg ez az oka annak is, hogy mindig túllépik a megengedett sebességet. Lehet, hogy leesik a gázpedál?
* A fékberendezés se lehet túl jó. A minap is szegény rémült Audi-s úgy villogott az autópályán az előtte 130-al haladó autónak, hogy húzódjon le, mert nem tud megállni.

* A szélvédők megint csak silány gyártmányok lehetnek, amilyen sötétek, biztos nem lehet kilátni belőle, ezért nem veszik észre a stop táblát, a záróvonalat, a forgalom elől elzárt terület rácsait vagy esetleg a gyalogos átkelőhelyet.
* Parkolni se lehet velük rendesen, rengetegszer állnak zebrán, autókijárat előtt, keresztben a járdán vagy a mozgáskorlátozottak széles parkolóiban.

* Az is érthetetlen számomra, hogy miért spórolták ki belőlük a hamutartót, hiszen ez még a Trabantokba, Polski Fiatokba is belefért.
 

E felesleges költségtakarékosság miatt kényszerülnek szegény vezetőik arra, hogy az ablakon hamuzzanak ki, a csikktől és egyéb hulladéktól is itt szabaduljanak meg.

Mindezen felül szerintem az utastér ártalmas az egészségre.
Megfigyelhető, hogy a férfiak puffadtak lesznek, kihullik a hajuk, és a szemük is érzékeny lesz, ezért még télen is napszemüveget hordanak, továbbá agresszívvá is válnak, folyton kötekedni akarnak. A nők ezzel szemben alultápláltak lesznek az autó használata miatt, a hajuk elszőkül, az intelligenciájuk pedig mély szintre esik. Szörnyű lehet ilyen autókkal közlekedni, és óva intek tőle mindenkit.

Egy kislány levele Orbán Viktornak

 

 

 

Kedves Vityka bácsi!
Ne haragudj, hogy így szólítalak meg, de apukám is így hív, azt mondta, hogy tavasszal többször is kapott tőled levelet, amiben barátjának szólítod, a barátok meg becézik egymást.

Tudod Vityka bácsi, már nagyon várom a suli végét. Várom, mert apukám szerint pont addigra lesz végre rend nálunk is. Mi ugyanis egy kis faluban élünk, ahol suliba együtt járnak magyar és cigánygyerekek. Képzeld csak, Vityka bácsi! Nálunk a cigányok olyan rosszak! Mindig elveszik a tízórainkat, ceruzáinkat meg mindent, amink csak van. Azt mondják nekik is kell, pedig meg sem eszik a tízórait! Ma a margarinos kenyerem vették el, aztán meg eldobták. Fel akartam venni, mert éhes voltam, de nem mertem, mert azt mondták, hogy nagy baj lesz belőle. Ez azt jelenti, hogy megvernek! Tudom, neked is van hasonló korú kislányod, tőle is elveszik a tízórait?

 

Nem régen volt a szülinapom. Anyukámmal a boltban már régen kinéztünk egy szép nyári ruhát, amit nagyon szerettem volna szülinapi ajándékként. Sajnos nem kaphattam meg. Apukám ugyanis elment egy jó barátja temetésére, felvette azt a nagyon szép gárdista ruháját. Nem bántott ő senkit, csak siratta a barátját. A rendőrök meg megbüntették, így a pénzt, amiből a szép ruhám lett volna, be kellet fizetni. Sajnos tízóraira is most csak margarinos kenyérre telik, de úgyis elveszik tőlem.

 

Vityka bácsi! Apukám azt mondta, hogy rajtad múlik a további sorsunk. Ezt pontosan nem értem, de anyukám szerint, ha mire vége az iskolának, - ahogyan megígérted - nálunk is lesznek rendőr bácsik, akik nem engedik, hogy a nagymamám tyúkocskáit ellopják a rossz emberek, meg apukámnak végre lesz munkahelye és ősztől tőlem sem veszik el tízórait. Tudod, apukámnak már régóta nincs munkahelye, ugyan dolgozni sokat szokott.

 

Elmegy fát vágni az időseknek a faluban, ás, kaszál, eteti a malackáinkat. Mostanában ugyan mi szoktuk ezt anyukámmal ellátni, mert apukám nagyon messzire el szokott menni homokzsákokat pakolni. Amikor hazajön, már nagyon fáradt, másnap meg már megint megy a barátival segíteni azoknak a családoknak, akiknek a házát elöntené az árvíz. Szokta is mondogatni nagy fáradtan: csak a kétharmadot nem látom! - mármint a gátakon. Ezt én nem nagyon értem, Vityka bácsi, te érted?

 

Kedves Vityka bácsi! Sajnos hétvégén a nagymamám tyúkocskáit is ellopták, így a beígért finom húsleves és pörkölt helyett csak zöldséglevest ebédeltünk meg főzeléket. Nagymamám azt mondta,  hogy a most kikelő kiscsirkékből (a kotlóst szerencsére nem vitték el) egyet szépen felnevel, és ha erre jársz biz’ Isten főz neked belőle finom ebédet. Remélem, egyszer meglátogatsz, elhozod a kislányod is, úgy tudom, Sára hasonló korú, mint én. Megmutatnám neki a játékaimat is!

 

Kedves Vityka bácsi! Nem zavarlak tovább, tudom nagyon sok a dolgod, nagyon sokan várják, hogy amit ígértél, beteljesüljön. Ha abban a szép Országházban, ahol a sulival egyszer már voltunk kirándulni, a jövőnkről döntötök, jusson eszedbe az én apukám (hogy többet ne bántsák csak azért, mert másokon segít), meg a nagymamám is, aki finom ebéddel vár - ha jó leszel!

 

Puszil vidékről egy kilencéves kislány, aki csak boldog szeretne lenni.

 

A szív hídjai

A szív hídjai
A felnőtt testvérpár édesanyjuk halála után hazaérkezik Madison Countyba. Döbbenten értesülnek anyjuk végakaratából arról, hogy nem az édesapjuk mellé kívánja temettetni magát, hanem úgy rendelkezett, hogy hamvait vessék a híd alatti patak vizébe. A hagyatékot rendezgetve különös, szívszorító történetre derül fény. Évekkel korábban, 1965-ben, Francesca férje és gyerekei egy távoli vásárra utaztak. Ezalatt egy idegen férfi vetődött a farmra, és útbaigazítást kért a nőtől: a közeli Rosamunde-hídat kellett lefotóznia a National Geographic magazin részére. Francesca felajánlotta, hogy megmutatja a hídhoz vezető utat. Beszélgetésbe elegyedtek, s a romantikus, más életről ábrándozó asszonyban mély vonzalom ébredt a fotós iránt. A rövidke négy nap alatt, amit együtt töltöttek, Francesca élete legnagyobb szenvedélyét élte át, amelynek történetét naplójában írta meg. Az azóta elhunyt fotós, Robert Kincaid hamvait a vízbe szórták a Rosamunde-hídnál, ahogyan azt évekkel később a testvérek anyja is kéri a végakaratában. Gyermekei a feltárult szerelmi történeten megrendülve súlyos döntés elé kerülnek: temessék-e anyjukat az édesapjuk mellé, ahogyan eredetileg a család tervezte, vagy tartsák tiszteletben utolsó akaratát, és végső hűségét élete nagy szerelméhez.


Nem hagyományos film. A csalódás maga az élethelyzetből adódik. Egy hosszú ideje házas asszony, aki bár boldog férje mellett, az évek alatt ellaposodott kapcsolat és a tovatűnő álmok kétséget ébresztenek benne. Ennek persze nincs tudatában, amíg meg nem jelenik a nagy világutazó fényképész, aki sehol sem érzi otthon magát és senkihez sem kötődik. Két teljesen eltérő figura kapcsolata nem a szokványos módon van bemutatva. Érzik egymást mind testileg, mind lelkileg. És nekünk nézőknek nincs szükségünk a megszokott szájbarágásra, hogy érezzük, valóban egymáséi egészen. Azaz egészen mégsem lehetnek. Hiszen végül a „helyes” utat választják, és az asszony férje, illetve két gyermeke mellett marad.


Végül nem tehetem meg, hogy ne térjek ki a film legszebb jelenetére, amikor Clint Eastwood kinn áll az esőben és várja, hogy szíve választottja döntsön a jövőjéről, majd miután rájön, hogy egyedül maradt, beszáll a kocsijába és elhajt. A pirosnál áll meg, mögötte Francesca és férje kocsijával. Előrehajol, majd a visszapillantóra akasztja a nőtől kapott láncot. A lámpa már hiába zöld, ő csak áll. Francesca pedig könnyes szemekkel kapaszkodik az ajtó kilincsébe. Végül a férfi elhajt, és soha többé nem látják egymást. Aki már élt át hasonlót, nagyon jól tudja milyen, amikor az ember keze meg van kötve és tehetetlen. Nincs mást tenni, mint megpróbálni továbbállni. Az igazi szerelem elől elmenekülni azonban nem lehet…