Türelem. Tán az egyik legkeményebb lecke. Tanuljuk egy életen át, és mégis nehezen megy. Valamire mindig várunk, valamire mindig várok. Persze nem a sült galambra, nem csak arra, de sokszor rajtam kívül álló dolgokra. Válaszokra, mások munkájára. Csodákra.
És rég tudom a leckét, amíg várom, amíg kitölt ez az érzés – nem fog bekövetkezni, amire várok. Majd, egyszer, ha már nem figyelek, ha mást csinálok, ha nem is számítok rá. De hiába ismerem a mechanizmust, nem megy máshogy.
Várok. Tanulok. Türelmet. A doktorim már megvan belőle, utána nem tudom, mi is jön :)
És rég tudom a leckét, amíg várom, amíg kitölt ez az érzés – nem fog bekövetkezni, amire várok. Majd, egyszer, ha már nem figyelek, ha mást csinálok, ha nem is számítok rá. De hiába ismerem a mechanizmust, nem megy máshogy.
Várok. Tanulok. Türelmet. A doktorim már megvan belőle, utána nem tudom, mi is jön :)
 |
| Türelem |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése