Magamról - Mazsoláról másoknak. Egy mozgássérült fiú mindennapjai, dolgai, véleménye a világról. Néhány dolog, amiből talán kiderül, hogy a mozgássérült is ugyanolyan ember, mint a többi. Csak egy mozgássérült vagyok?! Inkább vedd a fáradtságot, és ismerj meg, mielőtt véleményt alkotsz rólam. Mozgássérült vagyok , de nem hülye!
2010. augusztus 4., szerda
Kaposváron
Nem tudom, meddig tarthatott az út Kaposvárra, de a rázkódástó, zötykölődéstől elszundíthattam.
Arra ébredtem, hogy kivesznek a mentőből, és egy folyosón tolnak, és a végén egy szobában landoltam - egyedül voltam ott azt hiszem - csak a neonfényt láttam mennyezeten...és feküdtem mozdulatlanul.
Aztán fehér köpenyes férfiak és nők jöttek, beszéltek valamit, nézegették a röntgenfelvételt, majd távoztak, nem mondtak semmit...és Mazsola megint csak várt... Egyszer bejött egy ember borotvával, Mazsola azt hitte, a borbély, de műtőssegéd lehetett, azt mondta, le kell a fejemen két oldalról borotválni a hajam... Gondolatban veszettül tiltakoztam ellene, de megszólalni nem tudtam... Majd orvosok jöttek, és végre Mazsola hallotta, hogy egyik hozzá beszél - akkor elkezdett figyelni, hogy megértse, mit is mond. Az orvos elmondta, hogy a röntgen alapján úgy látszik, eltört a nyakcsigolya, de műteni nem lehet, ezért úgy döntöttek, hogy a koponyámba két oldalra belefúrnak, és valamilyen kengyelt csavaroznak bele, amivel húzatják a csigolyát, hogy helyre kerüljön.
Ezt Mazsola megértette, és mégjobban félt, mi lesz, ha rosszul fúrnak, és teljesen átfúrják a csontot - villant át az agyán a gondolat - de, nem volt sok ideje ezen gondolkodni, mert már neki is kezdtek a fúrásnak... Mazsola, behunyta a szemét, és csak a fúró zümmögését hallotta...és azt, hogy készen vagyunk.
Ezután egy fém kengyelt látott, amit tényleg belecsavaroztak a koponyán fúrt lyukba...majd a kengyelre valami zsinórt tettek, és az ágy végén lévő állványon keresztül az ágy mögé lógatták, és súlyt tettek rá. Aztán a nyakára is került gyorsan egy merevítő, amitől már a fejét sem tudta elfordítani, csak a szemeit tudta forgatni.
- valószínűleg ez már reggel felé végződhetett, mert ágyastól eltolták újra a röntgenbe.
Mikor visszakerült a szobába, és megint jöttek az orvosok az új felvételekkel, hallotta, hogy minden jól sikerült, a törött csigolya helyére kerül és össze fog forrni.
Ekkor kezdett el Mazsola megint gondolkodn, hogy most mi lesz? Így nem fog a hét végén hazutazni a nyaralásból, és mi lesz, ha megtudják a szülei - biztosan megint veszekedés lesz és jól összeszidják, hogy milyen felelőtlen, és rosszat csinált. Az eszébe sem jutott Mazsolának, hogy a "barátai" nyugodtan nyaralnak, de nem szólnak haza a szüleinek, hogy baleset történt, és kórházban van.
De, nem is sokat tudott utána gondolkodni, mert alig múlt el az ebéd, már belázasodott, hirtelen 39 fokos láza lett, talán a 40-et is elérte...az infúzióba kapta a lázcsillapító injekciókat, és vizesruházták... Időnként felébredt, mikor jött a nővér a vizeslepedőt cserélni rajta...
Így telt el Mazsolának a hétfő éjszaka, és a keddi nap...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése